12. Fejezet: Szeresd az ellenséged

És az a valaki nem volt más mint....

...Liam.
-Már nem azért, de...anyám letagadna, ha megtudná mit tettem. Ráadásul a te kedvedért.-nézett szemrehányóan Fürtösre. Fürtös a szemeit forgatva fordult felém.
-Na jó...-sóhajtott.-Takarodj vissza és ülj le a picsádra!-utasított.
-Te mégis minek nézel engem? Kutyának?-háborodtam fel.
-Őszinte legyek vagy kedves?-vigyorodott el erőltetetten Fürtös. Liam kimeresztett szemekkel jelezte, hogy ne csináljak még több galibát. Inkább leültem Niall mellé.
-Akkor helyette kimész...-fürkészett körbe.-TE!-utasította a sérült, huszonéves fiút.
-Én ezt már nem bírom!-zokogott fel a kisfiú anyja, majd felpattant és a kijárat felé futott.
-NEM MÉSZ TE SEHOVA, A BÜDÖS ÉLETBE!-ordított Fürtös, majd felemelte a fegyvert és egy pontos célzással leterítette. A nő élettelen teste összerogyott, majd hatalmas vértócsa keletkezett körülötte.
-TE NEM VAGY NORMÁLIS!!-pattantam fel és kezdett elegem lenni Harry kegyetlenségéből.-ENNEK A NŐNEK VAN EGY KISFIA IS!! MOST ANYA NÉLKÜL FOG FELNŐNI!!!-a szemeim könnybe lábadtak, a sajnálat és a fájdalom miatt is. És itt nem fizikai fájdalomról beszélek. Túl sok mindenen mentem keresztül az elmúlt pár órában, Fürtös kis híján megerőszakolt, le merném fogadni, hogy azóta is be van gerjedve. Liam számtalanszor mentett meg, legalább ötször öltek meg majdnem és kezd elegem lenni abból, hogy be vagyunk ide zárva, se ki, se be. Nincs sok hátra, egyszer minden kötél szakad és eljön az a pont, amikor már én sem bírom tovább. Fürtös hidegvérrel való gyilkolása pedig, csak ront a helyzeten.
-Semmi közöd ahhoz, hogy mit csinálok.-mondta feltűnően higgadtan. Ezzel meg mi van?
-Amíg én is itt bent raboskodom, addig igenis van.-vágtam vissza.
Harry egyre idegesebb lett. Smaragdzöld szemei fagyosak voltak. Ahogy végigmért, még a hideg is kirázott.
-Na jó.-sóhajtott és a földet kezdte pásztázni.-Gyere velem!-ragadta meg a karomat.
-Na azt már nem! Nem próbálsz meg még egyszer megbaszni!-ellenkeztem.
-Nem foglak.-röhögött fel.-De ha ilyen minimális szinten nem bízol bennem...
-Hogy bízhatnék benned ezek után? Pff...-vágtam vissza.
-Kuss legyen már!-morgott. Megvan mi baja. Biztos bolhás.-NIALL!-kiáltotta. A szőke fiú felállt a földről.
-Mi az?-kérdezte kedvetlenül. Nem csak én unom már.
-Gyere velünk.-mondta. Niall vonakodva megindult felénk, majd amikor beért minket elindultunk a hátsó irodákhoz. Az egyik helységbe beérve megvártuk, amíg Niall is beér, majd Harry becsapta az ajtót.
-Mit akarsz?-tértem rögtön a tárgyra.
-Nézd...bármennyire is, egy idegesítő ribanc vagy.-nevetett halkan Harry. Édes nevetése volt.-Én szeretlek!-mondta ki.
-MI VAN?-kiáltottam a képébe. Nem hiszem el, hogy ez a majom szerelmes belém. Belül fortyogtam, de valahol, mélyen levett a lábamról.
-IGEN, JÓL HALLOTTAD! SZERETLEK! TETSZIK, TETSZIK, HA NEM AKKOR MEG EZ VAN!-ordított vissza. Niall felé néztem, aki csak elhúzta a száját. Erről még ő sem tudhatott.
-Hát.-nyeltem egy nagyot.-Erre most mit mondjak?-tártam szét a karom. Az agyam eldobom!
-Mondjuk, hogy "Én is."?-kérdezett vissza.
-Na, arra várhatsz.-nevettem fel, majd egy lépéssel közelebb mentem. Fürtös válla felett átnézve megláttam Niallt, aki tisztességtudóan elfordult. Valahogy éreztem, hogy ennek van egy nagyon nagy hátulütője is. De abban a pillanatban ez nem érdekelt. Fürtös óvatosan (értitek?! Fürtös és az óvatosság? Nahát, ilyen is van?) a karomért nyúlt, az ujjait az enyéimre kulcsolta, közelebb húzott és megcsókolt. Először úgy, igazából. Keserűen édes ízt éreztem a számban. Azt hittem hazudik. De ahogy a szemeibe néztem minden ilyen elillant. Őszinteség volt benne. Kicsit furcsa volt, hogy Fürtössel kézen fogva (!!) távoztunk a szobából, de ez nem csak engem lepett meg. Ahogy visszaértünk a a többiekhez, Zayn szemei kikerekedtek, Liam pedig félrenyelte az almalevet, amit egészen addig nyugodtan ivott. Louis lemaradt mindenről, mert éppen aludt. Körbenéztem. Rögtön kiszúrtam, hogy pár emberel kevesebb van, de Harrynek ez nem tűnt fel.
Ezek kiengedtek még néhány túszt? Hát...büszke vagyok rájuk, én is ezt tettem volna. De, ha Fürtös észreveszi mindenkit legyilkol.
És ami őt illeti. Szemébe és tekintetébe visszatért a keménység, nyoma sem volt már az eddigi magabiztos gyengédségének. Pár percre felolvadt szíve most ismét jéggé fagyott. Magyarul: Fürtös visszatért.
-Maguk meg mit bámulnak?-mordult rájuk, mire mindenki elkapta a tekintetét, valahova máshova.
-Mi történt?-jött oda Liam, és úgy festett, mint akit fejbe vágtak.
-Hát..-húztam a számat. Liam szemei tágra nyíltak, majd odament a Fürtöshöz és a fülébe súgott valamit. Idegesen biccentett majd Liam után indult, és ő sem tűnt túl vidámnak. Itt már mindenki idegbeteg lett?
-Na, jó.-suttogta Zayn.-Most, kiengedünk még pár embert. Maga és maga!-mutatott egy fiatal férfira és a fiára, akik felkapták a fejüket. BadBoy óvatosan elmosolyodott.-Spuri!-biccentett az ajtó felé.
-Örök hálám üldözze!-sóhajtott fel a férfi.
-Na hálálkodjon! Menjen már!-szólalt meg egy kicsit hangosabban. A férfi a fia hangtalanul távozott az épületből. Niall "lesben állt" és a figyelte, hogy nem-e jönnek vissza.
-Ne küldjetek ki többet! Túl feltűnő!-szólaltam meg. Zayn ijedten felém kapta a tekintetét. Szinte könyörgött, hogy ne köpjem be.-Nem álltam át a "rosszakhoz". De kiviszek innen mindenkit!-suttogtam. Niall megkönnyebbülten sóhajtott fel. Megijesztett, hogy azt gondolják, átálltam hozzájuk.
-Te miért engeded ki őket?-fordultam a szöszi felé.
-Mert segítek rajtuk. Engem is kényszerített úgy, ahogy a többieket. Nézd, én nem akartam ezt csinálni, de most már nem szállhatok ki. Nyakig ülünk a szarban.-mosolygott szomorúan.
-Fürtös egy gyökér.-jelentettem ki.
-De hát, ő a pasid.-tátotta el a száját Niall.
-Na és? Attól még gyökér.-vontam meg a vállam. Dulakodást hallottunk az irodák felől. Ijedten futottunk hátra. Liam dühöngött és épp felborított egy asztalt.
-TE SZEMÉT ÁLLAT!! TUDOD, HOGY MENNYIRE FONTOS NEKEM! NEM ÉRDEMLED MEG!!-ordította zokogva.
-ITT MEG MÉGIS MI A FASZ FOLYIK? ELÉÉÉÉG!!-mondtam, a végét már szinte sikítva.
-Semmi!-fogta vissza magát Harry. Az egész teste megfeszült. Látszott rajta, ha nem jöttünk volna már megütötte volna Liamet.

-Harry, beszélnünk kell!-ragadtam meg és félrerángattam, át a szemben lévő  irodába.

-Mi baj cicám?-nézett rám nagy szemekkel.

-Miért vagy ilyen?-kérdeztem.

-Milyen?- válaszolt kérdésseel.

-Üvöltesz, mindenki fél tőled és hidegvérrel gyilkolsz. És nem hiszem el, hogy nincs lelkiismeret-furdalásod.-néztem mélyen a szemébe. Mosolya ráfagyott az arcára.

-Ez hosszú lesz.-sóhajtotta, majd az asztalhoz sétált és felült rá.-Idén januárban kezdődött az egész. Randizgatni kezdtem Kendall Jenner-rel. A paparazzok meg rám szálltak és egy idő után elegem lett mindenből. 2014. Január 23. A kapcsolatnak vége, de a firkászok továbbra sem álltak le.  Az idegállapotom a tetőfokon volt és olyan szinten kiborítottak, hogy nem bírtam tovább. Kikészítettek, én pedig megfejeltem az egyiket. A média elterjesztette, hogy megváltoztam és hogy szívtelen lettem. Addig írogatták ezt, amíg tényleg azzá nem váltam. Egy szívtelen bunkóvá. És mostmár ilyen vagyok. Kőszívű.-fejezte be a monológját. Ezt nem néztem volna kibelőle. Azt hittem, hogy ő alapjáraton ilyen. Hogy alapból egy seggfej. Ki nem néztem volna belőle, hogy a sajtó tette ilyenné. És akkor milyen valójában? Ez bizarr. Mondjuk én már bárkiből kinézek bármit. Alig 7 órája dekkolok itt, de egy év alatt nem gyűktök be annyi érzelmet, mint most. És most, hogy Fürtös mindezt elmondta, már egyáltlán nem félek tőle. Mert mint kiderült, neki is vannak érzései. De attól még ugyanakkora balfasz.